Mindennap joghurtot enni: jót tesz az egészségnek vagy sem? Itt a tudományos válasz

Kezdjük az alapokkal: a joghurt erjesztett tej.

Két baktérium felelős az átalakulásáért: a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus. Ez a varázslatos duó erjeszti a laktózt (a tejcukrot), tejsavvá alakítja át, és ez adja a joghurt lágy, enyhén savanykás állagát.

Az eredmény: a joghurtot még az enyhén laktózérzékenyek is gyakran jobban emésztik, mint a tejet.

Ráadásul jó minőségű fehérjét, kalciumot, foszfort, cinket és néha B2- és B12-vitamint is tartalmaz. Egyszóval nagyon jó tápanyagforrás az egészséges csontok, izmok és idegrendszer számára.

A francia Nemzeti Egészségügyi és Biztonsági Ügynökség (Anses) szerint egy 125 g-os adag a napi kalciumszükséglet mintegy 15-20%-át fedezi - ez jelentős előny, különösen akkor, ha nem eszünk tejet vagy sajtot.

Ami a joghurtot igazán megkülönbözteti más tejtermékektől, azok az élő baktériumok, más néven tejsavas erjesztők.

Ezek a mikroorganizmusok a szervezetbe jutva csatlakoznak a bélflórához, és segítenek annak egyensúlyát megteremteni.

Számos tanulmány (nevezetesen a Nutrients és a Frontiers in Microbiology című folyóiratokban megjelentek) kimutatta, hogy ezek a baktériumok erősíthetik a bél mikrobiótát, javíthatják az emésztést, serkenthetik az immunitást, sőt még bizonyos bélfertőzések megelőzésében is szerepet játszanak.

De vigyázat: nem minden joghurt egyforma.

Az erjesztés után pasztőrözött változatok elveszítik aktív fermentumaikat, míg az "élő" joghurtok (a címkén az áll, hogy "élő fermentumokat tartalmaz") megtartják probiotikumukat. Erre kell törekedni, hogy kihasználhassuk a hatásukat.

Napi egy joghurt elfogyasztásának számos bizonyítottan pozitív hatása lehet:

• Az erjedésnek köszönhetően a laktóz részben előemésztődik.
• Javul a csontok egészsége : a kalcium és a D-vitamin (a dúsított joghurtokban) segít megelőzni a csontritkulást.
• Kisebb a túlsúly kockázata: a The American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a rendszeres joghurtfogyasztóknak általában stabilabb a BMI-jük, valószínűleg azért, mert a joghurt felesleges kalóriák nélkül elégíti ki a szervezetet.
• Kevesebb anyagcsere-kockázat: a rendszeres fogyasztás a Harvard Health Publishing szerint a bélflórára és a vércukorszint szabályozására gyakorolt jótékony hatásnak köszönhetően a 2-es típusú cukorbetegség kissé alacsonyabb kockázatával jár együtt.

A dolgok akkor válnak bonyolulttá, amikor az ízesített, édesített vagy "ínyenc" joghurtokról van szó.

Sokuk annyi cukrot tartalmaz, mint egy ipari desszert - akár 18 grammot is egy tégelyben, vagyis majdnem 4 kockacukrot!

És itt zárul be gyakran a csapda: azt hiszed, hogy egészségesen étkezel, de valójában egy hozzáadott cukorban, sűrítőanyagokban és mesterséges aromákban gazdag desszertet nyelsz le.

Ha a felesleg nélkül szeretné élvezni az előnyöket, válassza a :

• Sima joghurtot vagy erjesztett tejből (anyatej, kecsketej, szója, kókusz) készült joghurtot.
• Házi készítésű joghurtok (joghurtkészítővel vagy sütőben, egyszerű és gazdaságos).
• Vagy enyhén édesített változatok mézzel, friss gyümölcsökkel vagy egy kis házi kompóttal.

Másrészt a "light" vagy "0%-os" változatok nem feltétlenül jobbak: a kevesebb zsír nem jelent kevesebb feldolgozottat, és gyakran ellensúlyozza őket... több cukor.

A táplálkozási szakemberek egyetértenek abban, hogy napi 1-2 joghurt kiváló kiegészítője a kiegyensúlyozott étrendnek.

Ezen túlmenően nem veszélyes, de gondoskodni kell a változatosságról: variálni kell a kalciumforrásokat (tej, mandula, zöld zöldségek, tofu, szardínia) és a fehérjebevitelt.

Ha újra és újra ugyanazt esszük, még ha egészséges is, hosszú távon finom egyensúlyhiányt okozhat.

Ha pedig változatosságra vágysz, próbáld ki a kefirt, a házi készítésű növényi joghurtot vagy egy kis túrót mézzel - a mikrobiótád meg fogja köszönni! :)