Ultrafeldolgozott élelmiszerek: amit a tudomány mostanra megerősített (és miért válik a kérdés egyre sürgetőbbé)
Mindenhol ott vannak a szekrényeinkben, hűtőszekrényeinkben és a szupermarketek polcain. A kényelmes, olcsó és gyakran nagyon vonzó, ultrafeldolgozott élelmiszerek ma már emberek millióinak mindennapi étrendjéhez tartoznak. E mindenütt jelenlét mögött azonban egy olyan valóság húzódik meg, amelyet egyre több kutatás dokumentál.
A The Lancet 2025. november 19-én megjelent három cikkből álló sorozatban, amelyhez az Inserm női kutatói és az INRAE kutatója is hozzájárult, 43 nemzetközi tudós egyértelmű megállapítást tesz: az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztása számos negatív egészségügyi hatással jár, és összehangolt közegészségügyi választ igényel...
Mik is pontosan az ultrafeldolgozott élelmiszerek?
A nemzetközileg használt NOVA osztályozás szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF) nem egyszerűen "feldolgozott" élelmiszerek. Ezek olyan termékek, amelyek összetett ipari folyamatok eredményeként jönnek létre, és egyesítik :
- a hazai konyhában ritkán használt összetevőket (fehérjeizolátumok, hidrogénezett olajok, glükóz-fruktóz szirup),
- számos úgynevezett "kozmetikai" adalékanyagot (emulgeálószerek, színezékek, édesítőszerek, ízfokozók),
- fizikai, kémiai vagy biológiai eljárások, amelyek célja a textúra, az íz és a tartósítás módosítása.
Céljuk nemcsak a táplálás, hanem a termék költségének, eltarthatóságának és vonzerejének optimalizálása is.
Az étrendünk masszív része
A számok mindent elárulnak:
- Franciaországban az ultrafeldolgozott élelmiszerek a napi kalóriabevitel mintegy 35%-át teszik ki.
- Az Egyesült Államokban ez az arány 60%-ra emelkedik (Inserm, 2025).
Ez a gyors növekedés az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb étrendi felfordulása.
Negatív hatások mostanra széles körben dokumentáltak
A The Lancet sorozat első cikke 104, világszerte végzett longitudinális vizsgálat szisztematikus áttekintésén alapul. Az eredmény: 92 tanulmány összefüggést mutat az ultrafeldolgozott élelmiszerek magas fogyasztása és a krónikus betegségek fokozott kockázata között.
A legerősebb összefüggések a következőkre vonatkoznak :
- elhízás
- 2-es típusú cukorbetegség
- szív- és érrendszeri betegségek
- bizonyos mentális zavarok (beleértve a depressziót),
- az összes okból eredő korai halálozás.
Az idézett metaanalízisek 12 különböző egészségügyi mutató esetében mutatnak ki szignifikáns összefüggéseket (Inserm, 2025).
Miért jelentenek problémát ezek az élelmiszerek
A kutatók több egymást kiegészítő mechanizmust azonosítottak:
- Az ultra-feldolgozott élelmiszereket gyakran úgy tervezik, hogy nagyon ízletesek legyenek, ami túlzott táplálékbevitelre ösztönöz.
- Táplálkozási egyensúlyhiány : túl sok hozzáadott cukor, telített zsír és só, valamint kevés rost és minőségi fehérje.
- Fokozott kitettség a problémás anyagoknak: élelmiszer-adalékanyagok, ipari folyamatokból vagy csomagolásból származó szennyező anyagok.
- A jóllakottsági jelzések károsodása, ami megnehezíti az étvágy természetes szabályozását.
A francia NutriNet-Santé kohorsz, amelyet különösen az Inserm és az INRAE irányított, központi szerepet játszott ezen összefüggések azonosításában, és folytatja a kapcsolódó tényezők feltárását.
Nem csak egyéni, hanem közegészségügyi kérdés is.
A szerzők hangsúlyozzák a kulcskérdést: a probléma nem oldható meg pusztán egyéni felelősségvállalással.
Mathilde Touvier (Inserm) és Bernard Srour (INRAE) szerint alapvető fontosságú megkülönböztetni a legitim tudományos vitát bizonyos érdekcsoportok azon kísérleteitől, amelyek a meglévő bizonyítékok minimalizálására vagy lejáratására irányulnak a közegészségügyi politikák visszaszorítása érdekében (Inserm, 2025).
Más szóval, a jobb táplálkozás nem függhet kizárólag a fogyasztók "jóindulatától".
Milyen megoldásokat javasolnak a tudósok?
A sorozat második cikke több szinten is konkrét intézkedéseket javasol:
A fogyasztók jobb tájékoztatása
A termékek ultrafeldolgozott jellegének egyértelmű feltüntetése.
Olyan címkézési eszközök tesztelése, amelyek magukban foglalják a feldolgozás fogalmát, mint például a Nutri-Score továbbfejlesztése.
A forgalmazás ellenőrzése
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek reklámozásának korlátozása, különösen a gyermekek számára.
Az iskolákban, kórházakban és közintézményekben való jelenlétük korlátozása.
Csökkentsék az ilyen termékeknek szánt helyet a szupermarketekben, ahogyan ez néhány országban már megtörtént.
Az élelmiszerrendszer átalakítása
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a cukor, a só és a telített zsírok csökkentése nem elegendő, ha az ultrafeldolgozott élelmiszerek továbbra is dominálnak. Az élelmiszertermelés, az élelmiszer-összetétel és -forgalmazás terén a forrásnál kell lépéseket tenni.
Az ipar súlya a vitában
Az iparág súlya a vitábanA harmadik cikk az ultra-feldolgozott élelmiszeripar stratégiáit vizsgálja, amely ágazat éves forgalma mintegy 1900 milliárd dollár.
A kutatók leírják :
- az alacsony költségű összetevők használata
- optimalizált ipari folyamatok,
- intenzív, célzott marketing,
- a kutatás és a közvélemény befolyásolására irányuló stratégiák.
Összehangolt globális válaszlépésre szólítanak fel, amely képes ellenállni a gazdasági nyomásnak, és az egészséget ismét az élelmezési rendszerek középpontjába helyezi.
Ma már rengeteg tudományos adat áll rendelkezésre.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend fokozott egészségügyi kockázatokkal jár. A kihívás óriási, mivel ezek a termékek mélyen beépültek az életmódunkba.
A kutatók azonban emlékeztetnek bennünket arra, hogy vannak praktikus eszközök, feltéve, hogy közösen cselekszünk. Az ultrafeldolgozott élelmiszereknek való kitettség csökkentése nem jelenti a tökéletes vagy idealizált étrendhez való visszatérést; azt jelenti, hogy nagyobb teret kell engedni az egyszerű, hozzáférhető és minimálisan feldolgozott élelmiszereknek, és olyan élelmezési környezetet kell teremteni, amely megkönnyíti a helyes választást, nem pedig megnehezíti azt.
Adèle Peyches
Megjegyzések